Egy olyan kiállításba botlottunk, ami olyan, hétköznapinak számító tárgyakat mutat be, amelyek megváltoztatták a nők életét. Emancipáció a Gödör Klubban.

Nagyszerű innovációk nőknek - ezzel az ígéretes címmel nyílt szabadtéri kiállítás a Gödör Klub lépcsőjén, március 8-án, nőnap alkalmából. A tárlat olyan, ma már hétköznapinak számító tárgyakat mutat be, melyek a 20. században megváltoztatták a nők életét. Konkrétan háztartási gépeket, piperecikkeket és ruhadarabokat. Bár az összeállítástól egy elszántabb feminista minden bizonnyal kapásból sikítófrászt kap, a formai megvalósítás kétségkívül látványos…

Az első kiállítási tárgy egy hatalmas mosógép, ami egyben kapuként is funkcionál. A mellé kihelyezett rövid, ismeretterjesztő szöveg szerint a gépet 1907-ben találták fel, de hogy az Alva J. Fisher vagy a Goldenberg-Woodrow-féle szabadalom számít-e elsőnek, az nem tisztázott. A masina szélesebb körű elterjedésére még évtizedeket kellett várni. A várakozást pedig olyan megmosolyogtató intermezzók tarkították, mint például, hogy a Harrods áruház 1929-es katalógusában úgy reklámozza a gépet, miszerint azzal nem csupán mosni, de húst darálni, kést élezni, kolbászt tölteni, sőt fagylaltot készíteni is lehet.


Nézd meg a kiállítás képeit!

Továbbhaladva a lépcső felé egy nagyra nőtt porszívóval találjuk szembe magunkat. A masinát - vagyis az ősét - 1902-ban egy angol hídépítő mérnök, Hubert Cecil Booth találta fel, aki rájött, hogy érdemesebb a port egy vákuum elvén működő szerkezettel beszívni, mintsem lefújni a tisztítandó felületről. Az első modellek akkorák voltak, hogy lovaskocsival vontatták őket, maga a porszívózás pedig - a körülményessége és észveszejtő zaja ellenére - valódi különlegességnek számított, amit például előkelő estélyeken, mint műsorszámot mutattak be.

Emancipációóóóó!

A két háztartási gép után egy piperecikk következik: a rúzs. Bár a nők már évezredekkel ezelőtt is színezték az ajkaikat, a töltényhüvely alakú, kompakt rúzs csak 1915-re készült el. Alakja nem véletlen: valóban a töltényhüvelyekről mintázták.

"A női egyenjogúság legmarkánsabb 20. századi szimbóluma" - olvasható a soron következő kiállítási tárgyhoz tartozó táblán. Ha nem állna előttünk a maga több méter magas valójában, esetleg több tippünk is lenne arra, hogy mi is lehet ez a szimbólum, így viszont a ténnyel szembesülünk: a nadrágkosztümről van szó, melyet az 1920-as években Coco Chanel emelt be a nők ruhatárába.  



S ha már a nadrágkosztüm jobbján a rúzs, balján - szinte már stílszerűen - a  szempillaspirál, pontosabban annak ecsete magasodik. Bár a szempillák hangsúlyozásának hagyománya szintén az ókorba vezethető vissza, a modern szempillaspirált T.L. Williams nevű kémikus fejlesztette ki a nővére számára, az 1910-es évek elején. A tubusos applikátor csak az '50-es évek végétől terjedt el.

A női létet megkönnyítő találmányok sorában ezután egy újabb háztartási gép, nevezetesen a gőzölős vasaló következik. Azért a gőzölős, hiszen ez, a masinákon az 1930-as években megjelent funkció volt az, amely jelentősen növelte a vasalás hatásfokát és csökkentette a munkával töltött időt.



A fentebb már említett porszívó nem csupán a takarítást tette egyszerűbbé, hanem a hajszárítást is: a kor hölgyei ugyanis egy tömlőt erősítettek a s porszívó kifúvónyílásához, és annak segítségével szárították a hajukat. Az 1920-as években aztán Amerikában piacra került az első kézi hajszárító, a Ciklon.

Bár a szobra mind közül a legkevésbé sikerült, mégis itt a helye a melltartónak is. Az első modern melltartót Mary Phelps Jacob, amerikai költőnő és békeaktivista kreálta, 1913-ban, a szobalánya segítségével, két zsebkendőből és egy szalagból. Az első melltartók - a kor fiús divatjának megfelelően - még a mellek leszorítását, nem pedig hangsúlyozását szolgálták, a '20-as évek végétől azonban megjelentek a melleket kiemelő, kosaras változatok is.



A sort a lépcső alján álló nylon harisnya-szobor zárja, amely a leglátványosabb az összes alkotás közül. A nylon szálat 1939-ben, a DuPont laboratóriumában kísérletezték ki, és először fogkefék gyártásához használták. 1940-ben aztán piacra került a nylon harisnya, persze akkoriban még hátul varrott, harisnyakötős változatban. A teljes alsótestet takaró harisnyanadrágok a '60-as években jelentek csak meg.

Túlzás volna azt állítani, hogy ez a kiállítás érdemben árnyalná az emancipációról kialakult képet, ugyanakkor nem is ez a feladata. Inkább a szórakoztatás és nyilván az is, hogy - különösebben nem zavaró módon - reklámozza a tárlatot szervező mosószergyártó céget. Ráérősen végigjárva kb. húsz-harminc perces programot ad. A tárgyak nem csupán nézegethetők, de akár fogdoshatók, fotózhatók is. Vélhetőleg ez utóbbi lesz a legnépszerűbb funkciójuk.

Nagyszerű innovációk nőknek
Helyszín: Budapest, Erzsébet tér
Ingyenesen látogatható 2010 április 8-ig, a nap 24 órájában.